Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A LÁNGÉSZ

Egy miniszter azt kérdezte Dsi Guntól:

- Mestered lángeszű ember. Milyen sok és gazdag tehetsége van!

Dsi Gung azt felelte:

- Igaz. Ha az Ég alkalmat ad neki, lángesze ki fog tűnni. És sok tehetsége is van. A Mester meghallotta és így szólt:

- Honnan ismer engem ez a miniszter? Ifjúságom szigorú volt s így szereztem néhány képességet. Ez azonban mellékes. Jelent valamit, ha a bölcs sok dologhoz ért? Nem a sok a lényeges.

Lau azt mondta:

- A Mester azt mondogatta: nincs állásom, s ezért ráérek a fontos dolgokkal foglalkozni.

 

KEGYELET

Ha a Mester gyászruhás embert, udvari ruhába öltözöttet, vagy vakot látott, ha megpillantotta, felállt; ha pedig el kellett haladnia mellettük, meggyorsította lépteit.

 

AZ ESZMÉNY

Yen Yüan felsóhajtott és így szólt:

- Felnézek és mindig magasabb lesz; belefúrom magam és mindig áthatolhatatlanabb lesz. Magam előtt látom és hirtelen úgy van, mintha mögöttem lenne. A Mester az embert barátságosan lépésről lépésre csalogatja. Lényünket műveltséggel kitágítja, s az erkölcs törvényével határt szab neki. El akarnám hagyni, de már nem tudom. Mikor minden erőmet kimerítettem, s azt hiszem, elértem, ismét a messzeségben látom tisztán és ragyogva. Bármennyire kívánnám követni, út nem vezet feléje.

 

A DRÁGAKŐ

Dsi Gung azt mondta:

- Ha szép drágakövem lenne, vajon dobozba rejtsem és eldugjam, vagy keressek jó kereskedőt és eladjam?

A Mester így szólt:

- Add el, add el! Helyedben azonban még várnék vele.

 

BARBÁRSÁG ÉS MŰVELTSÉG

A Mester a keleti vidékek barbár törzsei közé kívánt menni.

Valaki azt mondta:

- Mire jó az? - Durva emberek azok.

A Mester így szólt:

- A művelt embert nem érheti durvaság.

 

ERKÖLCS ÉS SZÉPSÉG

A Mester így szólt:

- Még nem láttam senkit, aki az erkölcsi értéket úgy tudta volna szeretni, mint az asszonyok szépségét.

 

TÖREKVÉS

A Mester így szólt:

- Ne törődj mással, csak a hittel és a hűséggel; csak olyan barátod legyen, aki nem olyan, mint te vagy; ha van hibád, ne szégyelld kijavítani.

 

MEGSZABADULÁS

A Mester így szólt:

- A bölcsesség megszabadít a kétségtől, az erkölcs megszabadít a szenvedéstől, az elhatározás megszabadít a félelemtől.

 

A SZELLEM SZOLGÁLATA

Gi Lu azt kérdezte, hogy mi a szellemek szolgálatának lényege. A Mester így szólt:

- Az ember még az embereknek sem tud szolgálni, hogyan akarjon szolgálni a szellemeknek?

Akkor Dsi Lu azt kérdezte:

- Szabad megkérdeznem, mi a halál lényege?

A Mester így szólt:

- Az ember még az életet sem ismeri, hogyan akarja ismerni a halált?

 

A JÓ EMBER

Dai Chang azt kérdezte, hogy ki a jó ember?

A Mester így szólt:

- Aki nem jár mások nyomában, és ezért különb mint a többi; de nem ismeri a legnagyobb titkokat,

és ezért a bölcsek és szentek alatt áll.

 

SZAVAK

A Mester így szólt:

- Szavak! Becsületesek és igazak? Bölcs az, aki mondja őket? Vagy pedig csak tisztességes?

 

KIU ÉS YU

Dsi Lu azt kérdezte, hogy a tanítást, amit hallott, azonnal megvalósítsa-e. A Mester így szólt:

- Még van apád és bátyád. Hogyan valósíthatnád meg azonnal azt, amit hallottál? Chan Yu azt kérdezte, hogy a tanítást, amit hallott, azonnal megvalósítsa-e.

A Mester így szólt:

- Cselekedj aszerint, amit hallottál.

Gung Si Hua ott volt, hallotta és azt mondta:

- Yu azt kérdezte, hogy a hallottakat megvalósítsa-e, mire a Mester így szólt: még van apád és bátyád. Kiu azt kérdezte, hogy a hallottakat megvalósítsa-e, mire a Mester így szólt: cselekedj aszerint, amit hallottál. Most zavarban vagyok és engedd meg, hogy magyarázatot kérjek.

A Mester így szólt:

- Kiu szereti a dolgokat elodázni, ezért ösztökélni kell; Yuban ég a tettvágy s ezért mérsékelni kell.

 

TISZTELET

Amikor a Mester Kuang tartományban veszélyben volt, Yen Yüan elmaradt.

A Mester így szólt:

- Azt hittem már elvesztél.

Mire a tanítvány:

- Amíg a Mester életben van, hogyan mernék én meghalni?

 

A SZÉPSÉG

Yen Yüan azt kérdezte, hogy mi az erkölcs lényege.

A Mester így szólt:

- Az erkölcs lényege az önuralom és a szépség szolgálata. Ha egy napon mindenki megvalósítaná az önuralmat, és a szépséget szolgálná, az egész emberiség erkölcsössé lenne. Az erkölcs az embertől függ. Vagy talán másvalaki is erkölcsössé teheti az embert?

Yen Yüan azt mondta:

- Engedd meg, hogy a részletek felől kérdezősködjek.

A Mester így szólt:

- Ami a szépség törvényeinek nem felel meg, arra rá se nézz; ami a szépség törvényeinek nem felel meg, azt meg se halld; ami a szépség törvényeinek nem felel meg, arról egy szót se ejts; ami a szépség törvényeinek nem felel meg, azt ne tedd.

Yen Yüan szólt:

- Erőm nem nagy, de azon leszek, hogy eszerint cselekedjek.

 

ERKÖLCS

Chung Gung azt kérdezte, hogy mi az erkölcs lényege. A Mester így szólt:

- Ha kilépsz az ajtón, légy olyan, mintha nagyrabecsült vendéget fogadnál. Ha a nép között vagy, légy olyan, mintha vallásos szertartáson vennél részt. Amit nem akarsz magadnak, azt ne tedd soha mással. Ha így cselekszel, senki sem fog rád neheztelni, sem otthon, sem az országban.

Chun Gung szólt:

- Erőm nem nagy, de azon leszek, hogy eszerint cselekedjek.

 

HELYESEN TENNI

Si Ma Niu azt kérdezte, hogy mi az erkölcs lényege.

A Mester így szólt:

- Az erkölcsös ember szavaiban lassú.

- Szavakban lassúnak lenni annyi, mint erkölcsösnek lenni?

A Mester így szólt:

- Aki látja, hogy helyesen cselekedni milyen nehéz, vajon lehet az szavaiban más, mint lassú?

 

BÖLCSESSÉG, GYÁSZ ÉS FÉLELEM

Si Ma Niu azt kérdezte, hogy mi a bölcsesség lényege.

A Mester így, szólt:

- A bölcs ember nem ismeri a gyászt és nem ismeri a félelmet. - Nem ismerni a gyászt és nem

ismerni a félelmet annyi, mint bölcsnek lenni?

A Mester így Szólt:

- Ha valaki önvizsgálatot tart és nem talál magában kivetendőt, vajon érezhet-e gyászt és

félelmet-e valamitől?

 

AZ ÉRTELEM TISZTASÁGA

Dsi Chang azt kérdezte, hogy mi az értelem tisztaságának lényege.

A Mester így szólt:

- Akire alattomos áskálódás és bőrön átható panasz nem hat, annak értelme tisztának mondható. Akire alattomos áskálódás és bőrön átható panasz nem hat, annak ítélete biztosnak mondható.

 

A NÉP HITE

Dsi Gung azt kérdezte, hogyan kell helyesen kormányozni.

A Mester így szólt:

- Gondoskodni, hogy elég táplálék, elég nagy hadsereg és a népben elég hit legyen.

Dsi Gung szólt:

- Ha az ember kényszerből az egyiket fel kell adja, a három közül melyiket nélkülözné leginkább?

A Mester így szólt:

- A hadsereget. - Ha az ember kényszerből az egyiket még fel kell adja, a megmaradt kettő közül melyiket nélkülözné inkább?

A Mester így szólt:

- A táplálékot. Örök időktől fogva úgyis mindenkinek meg kell halni. Ha azonban a népből a hit hiányzik, minden kormányzás lehetetlen.

 

MINDEN A HELYÉN

Ging, Tsi hercege azt kérdezte, hogy mi a kormányzás lényege.

Kung mester így szólt:

- A király legyen király, a szolga legyen szolga; az apa legyen apa, a fiú legyen fiú. A herceg azt mondta:

- Teljesen igaz! Mert ha a király nem király, a szolga nem szolga, az apa nem apa, a fiú nem fiú, akármilyen nagy jövedelmem legyen is, nem tudom élvezni.

 

A DOLGOKAT MEG KELL ELŐZNI

A Mester így szólt:

- A panaszok fölött való ítélkezésben én se vagyok különb, mint bárki más. Amire mindig törekedtem az volt, hogy ne legyenek többé panaszok.

 

ÉTHOS

Dsi Chang azt kérdezte, hogy mi az államkormányzás lényege.

A Mester így szólt:

- Fáradhatatlannak és lelkiismeretesnek lenni.

 

A BÖLCS ÉS A KÖZÖNSÉGES EMBER

A Mester így szólt:

- A bölcs ember a szépet műveli és a nemszépet gyomlálja. A közönséges ember fordítva csinálja.

 

A DOLGOKAT A HELYÜKRE TENNI

Gi Kang lovag azt kérdezte, hogy mi az államkormányzás lényege.

A Mester így szólt:

- Kormányozni annyi, mint a dolgokat a helyükre tenni. Ha fenséged önmagát a helyére teszi, ki merészeli majd magát nem a helyére tenni?

 

A RABLÓK ELSZAPORODÁSA

Gi Kang lovag aggódott, mert országában a rablók elszaporodtak.

Kung mester így szólt:

- Ha fenséged nem akarja, senki sem lesz rabló, még akkor sem, ha díjat adnak érte.

 

A SZÉL ÉS A FŰ

Gi Kang megkérdezte, hogy mi az államkormányzás lényege.

- Mi lenne akkor, ha megölnék azt, aki a törvényt megszegi és ez segítené azt, aki a törvényt megtartja?

Kung mester így szólt:

- Ha fenséged kormányoz, ugyan mi szüksége van az ölésre? Ha fenséged a jót kívánja, a nép jó lesz. Az uralkodó lénye olyan, mint a szél, a nép lénye olyan, mint a fű. Ha a szél fúj, a fűnek meg kell hajolnia.

 

MŰVELTSÉG ÉS KIVÁLÓSÁG

Dsi Chang azt kérdezte:

- Hogyan kell olyan műveltnek lenni, hogy az ember értelmével mindent át tudjon hatni?

A Mester így szólt:

- Mit értesz az alatt, hogy átható?

Dsi Chang azt felelte:

- A nyilvánosság előtt is, otthon is, kiválónak lenni.

A Mester szólt:

- Kiválónak lenni más, mint áthatónak lenni. A jelentékeny ember lénye szerint egyenes és az igazságot szereti. Átlát a szavakon és az embereken. Mindig vigyáz arra, hogy alázatos legyen. Az ilyen ember a nyilvánosság előtt is, otthon is, értelmével mindent át tud hatni. A kiváló ember a nyilvánosság előtt az erkölcs szerint cselekszik, valójában azonban átlépi ezt. Az igazságra nem sok gondot fordít. Ez az ember az, aki a nyilvánosság előtt is, otthon is, kiváló.

 

A NAGY KÉRDÉS

Fan Chi az esőistenek oltára mellett sétált mesterével és azt kérdezte:

- Az ember hogyan tökéletesítheti lényét, hogyan javíthatja meg rejtett hibáit és hogyan teremthet világosságot zavarai között?

A Mester így szólt:

- Ez aztán a nagy kérdés! Először a munka, aztán az élvezet: vajon az ember lénye nem így tökéletesedik? Először a saját bűnök, aztán a más bűnei ellen küzdeni: vajon az ember rejtett hibáit nem így javítja meg? Mi a zavar, ha nem az, hogy az ember reggel haragra lobban, önmagáról megfeledkezik, s este azt veszi észre, hogy önmagát és családját bajba hozta?

 

ISMÉT A KORMÁNYZÁS LÉNYEGE

Dsi Li azt kérdezte, hogy mi a kormányzás lényege.

A Mester így szólt:

- Elől menni és bátorítani.

Amikor bővebb felvilágosítást kért, a Mester azt mondta:

- Nem elfáradni.

 

A MUNKATÁRSAK MEGVÁLASZTÁSA

Chung Gung a Gi család hivatalnoka volt és azt kérdezte, hogy mi a kormányzás lényege.

A Mester így szólt:

- Hivatalnokaidat válaszd hazai emberekből; egyetlen hibát se bocsáss meg; csak jellemes és tehetséges munkatársat válassz.

- Hogyan tudom meg, hogy ki a jellemes és tehetséges ember?

A Mester így szólt:

- Csak egyetlenegyet válassz, a többi magától fog jönni.

 

A SZAVAK HELYES HASZNÁLATA

Dsi Lu szólt:

- We hercege várja a Mestert, hogy a kormányzást átvegye. Mi lesz az első, amit a Mester tenni fog?

A Mester így szólt:

- A szavak helyes használata.

Dsi Lu szólt:

- Ez az egész? Most az egyszer a Mester hibázni fog. Miért kell a szavakat helyesen használni?

- Milyen együgyű vagy te, Yu! A bölcs mellőzi azt, amit nem ért. Ha a szavak használata nem helyes, a fogalmak értelme zavaros; ha a fogalmak értelme zavaros, nem lehet szabatosan cselekedni; ha nem lehet szabatosan cselekedni, az erkölcs és művészet nem virágzik; ha az erkölcs és művészet nem virágzik, a büntetés értelmetlen; ha a büntetésnek nincs értelme, a nép nem tudja hová lépjen és mit tegyen. A bölcs első dolga, hogy fogalmait szavakká, a szavakat tettekké tegye. Nem tűri, hogy szavaiban rendetlenség legyen. Minden ezen múlik.

 

A BÖLCS ÉS A RÉSZLETTUDÁS

Fan Chi azt kérte a Mestertő, hogy oktassa földművelésre.

A Mester így szólt:

- Ebben a dologban nem tudok annyit, mint egy öreg paraszt. Aztán azt kérte, hogy oktassa kertészetre.

A Mester így szólt:

- Ebben a dologban nem tudok annyit, mint egy öreg kertész.

Fan Chi eltávozott.

A Mester így szólt:

- Korlátolt ember ez a Fan Shü! Ha a vezetők a rendet komolyan veszik, a nép nem mer majd tiszteletlenül viselkedni. Ha a vezetők az igazságot komolyan veszik, a nép nem mer majd ellenkezni. Ha a vezetők a becsületet komolyan veszik, a nép sohasem fog merni hazudni. Ha pedig mindez elkövetkezik a világ négy tája felől mindenki ide fog seregleni. Mire jó ehhez a földművelés?

 

ELŐSZÖR AZ EMBER MAGA LEGYEN RENDBEN

A Mester így szólt:

- Aki önmaga igaz, annak nem kell parancsolni és minden rendben megy. Aki önmaga nem igaz, hiába parancsol, senki sem engedelmeskedik.

 

HÁROM FELADAT

A Mester We tartományon át haladt. A kocsit Chan Yu vezette.

A Mester így szólt:

- Milyen sűrűn lakott ez a föld!

Chan Yu felelt:

- Ha már ilyen sokan vannak, mivé lehet őket tenni?

- Jómódúvá.

- És ha már jómódúak, mivé kell tenni?

- Műveltté.

 

A KÖZMONDÁS

A Mester így szólt:

- A közmondás szerint, ha az államot száz évig derék emberek vezetnék, a bűnökre nem kellene halálbüntetés. Igaz!

 

A KIRÁLY

A Mester így szólt:

- Ha király születne, egyetlen nemzedék alatt nem lenne más, csak erkölcsös ember.

 

AZ EMBEREN KELL KEZDENI

A Mester így szólt:

- Aki önmagát kormányozni tudja, miért ne kormányozhatná a birodalmat? Aki önmagát kormányozni nem tudja, mihez fog mások kormányzásával?

 

ISMÉT A KORMÁNYZÁS LÉNYEGE

She hercege azt kérdezte, hogy mi a kormányzás lényege.

A Mester így szólt:

- Ha azok, akik közel vannak, örülnek s akik messze vannak, idejönnek.

 

SIKER ÉS ELŐNY

Dsi Hia Gü Fu hivatalnoka volt és azt kérdezte, hogy mi a helyes kormányzás lényege.

A Mester így szólt:

- Nem szabad gyors sikert remélni és nem szabad kis előnyöket várni. Aki gyors sikert remél, nem lehet alapos; aki kis előnyöket vár, elszalasztja a nagyot.

 

A BECSÜLET

She hercege a Mesterrel beszélt és így szólt:

- Nálunk otthon becsületes emberek vannak. Ha egy apa valakinek birkáját ellopja, fia jelenti fel.

A Mester így szólt:

- Nálunk a becsületesek nem ilyenek. Az apa elrejti a fiút és a fiú elrejti az apát. Ez is becsületesség.

 

ISMÉT AZ ERKÖLCS LÉNYEGE

Fan Chi azt kérdezte, hogy mi az erkölcs lényege.

A Mester így szólt:

- Ha egyedül vagy, légy komoly; ha dolog után jársz tarts tiszteletet; ha mással érintkezel, légy lelkiismeretes. Ettől el ne térj még akkor se, ha Kelet, vagy Észak barbárai közé jutsz.

 

AKI LELKESEDIK

A Mester így szólt:

- Ha már nem találok embert, aki a Mérték és Közép útján halad, legalább olyanokkal kívánok lenni, akikben van határozottság és lelkesedés. Aki lelkesedik, az sokat szed fel és jó halad. Aki határozott, annak van törvénye s azt nem lépi át.

 

BÉKESZERETET ÉS MEGALKUVÁS

A Mester így szólt:

- A bölcs ember békeszerető, de sohasem alkuszik meg. A közönséges ember megalkuszik, de sohasem békeszerető.

 

SZERETET ÉS GYŰLÖLET

Dsi Gung azt kérdezte:

- Kiváló az, akit honfitársai szeretnek? .

A Mester így szólt:

- Az még semmit sem jelent.

- Kiváló az, akit honfitársai gyűlölnek?

- Az sem jelent semmit. Helyesebb, ha valakit a jók szeretnek és a nem jók gyűlölnek.

 

BÜSZKESÉG ÉS KEVÉLYSÉG

A Mester így szólt:

- A bölcs büszke, de nem kevély; a közönséges kevély, de nem büszke.

 

KÖZEL AZ ERKÖLCSHÖZ

A Mester így szólt:

- Aki a szilárd elhatározást a szófukarsággal össze tudja kötni, az erkölcshöz közel áll.

 

A KIMŰVELT EMBER

Dsi Lu azt kérdezte:

- Milyennek kell lennie annak, akit kiműveltnek lehet tartani?

A Mester így szólt:

- Kiműveltnek lehet tartani azt, aki egyszerű, alapos és barátságos. A baráthoz egyszerű és alapos, a testvérhez barátságos.

 

A DERÉK EMBER

A Mester így szólt:

- Ha egy derék ember a népet két évig vezeti, már háborúba is elviheti.

 

NEVELÉS

A Mester így szólt:

- Aki a népet nevelés nélkül háborúba viszi, az pusztulásba vezeti.

 

SZÉGYEN

Hien azt kérdezte, hogy mi a szégyen.

A Mester így szólt:

- Ha az állam ügyei rendben vannak, az embernek jövedelme van. Ha az állam ügyei nincsenek rendben és az embernek nagy jövedelme van: ez a szégyen.

 

ERKÖLCS

Erkölcsösnek mondható, ha valaki küzd az uralomvágy, a kevélység, a viszály és a szenvedélyek ellen?

A Mester így szólt:

- Mindenesetre nehéz. Hogy erkölcsös-e? Nem tudom.

 

MŰVELTSÉG

A Mester így szólt:

- Az olyan művelt ember, aki mindig otthon ül, nem érdemli meg a művelt ember nevét.

 

SZAVAK ÉS TETTEK

A Mester így szólt:

- Ha az állam ügyei rendben vannak, az ember bátor lehet szavaiban és bátor lehet tetteiben. Ha az állam ügyei nincsenek rendben, az ember legyen bátor tetteiben, de legyen óvatos szavaiban.

 

SZAVAK ÉS GONDOLATOK

A Mester így szólt:

- Akinek van gondolata, van hozzá szava is; de, akinek szava van, még nem kell, hogy gondolata is legyen. Az erkölcsös ember bátor; de a bátor nem okvetlen erkölcsös.

 

A SZELLEM EREJE

Nan Gung Go azt kérdezte a Mestertől:

- I kitűnő íjlövész volt, Au jól vezette a hajót. Egyikük sem halt meg természetes halállal. Yü és Dsi saját kezükkel földjüket művelték és mégis uralomra jutottak. A Mester nem válaszolt. Nan Gung Go kiment.

Akkor a Mester így szólt:

- Ez az ember igazán bölcs. Ítéletében a szellem ereje nyilatkozott meg.

 

ISMÉT AZ ERKÖLCS

A Mester így szólt:

- Olyan bölcs, aki erkölcsös, akad; olyan közönséges ember, aki erkölcsös, nincs.

 

SZEGÉNYSÉG ÉS GAZDAGSÁG

A Mester így szólt:

- Szegénynek lenni lázongás nélkül nehéz. Gazdagnak lenni kevélység nélkül könnyű.

 

A KITŰNŐ MESTER

A Mester megkérdezte Gung Ming Gia-t, hogy Gung Shu Wen Dsi milyen ember.

- Igaz, hogy mestered nem beszél, nem nevet és nem fogad el semmit?

Gung Ming Gia így válaszolt:

- Az elbeszélés túloz. Mesterem beszél, ha itt az ideje s ezért beszédét nem unják meg. Nevet, ha vidám, s ezért nevetését nem unják meg. Elfogad, ha az illik, s ezért elfogadását nem unják meg.

A Mester így szólt:

- Ez aztán az ember!

 

AZ URALKODÓ SZOLGÁLATA

Dsi Lu azt kérdezte, hogyan kell az uralkodónak szolgálni.

A Mester így szólt:

- Nem megcsalni és ellenállni.

 

TAPASZTALAT

A Mester így szólt:

- A bölcs tapasztalt a nagy dolgokban, s közönséges ember tapasztalt a kis dolgokban.

 

TANULÁS

A Mester így szólt:

- Aki régente tanult, a tudásért tette; aki ma tanul, az emberért teszi.

 

A KÖVET

Gü Be Yü valakit Kung mesterhez küldött. A Mester hellyel kínálta meg és azt kérdezte:

- Mit csinál mestered?

- Mesterem hibáit akarja csökkenteni, egyelőre azonban még nem sok sikerrel.

Az ember elment és akkor a Mester így szólt:

- Ez aztán a követ!

 

NE POLITIZÁLJ

A Mester így szólt:

- Akinek nem hivatása, a kormánnyal ne törődjön.

 

A BÖLCS NEM NAGYSZÁJÚ

A Mester így szólt:

- A bölcs szégyelli, ha szavai nagyobbak, mint a tettei.

 

GOND

A Mester így szólt:

- Azzal nem törődöm, hogy az emberek nem ismernek; de azzal törődöm, hogy az állam ügyeit

nem tudják rendbehozni.

 

KOMOLYSÁG

A Mester így szólt:

- Nem folyton a csalók ellen készülődni, nem mindig a hitetlenekkel számolni, mégis ellensúlyozni őket. Aki ezt tudja, komoly ember.

 

A FAJ

A Mester így szólt:

- A ló értéke nem az erő, hanem a faj.

 

KI ISMERI KUNG MESTERT?

A Mester így szólt:

- Senki sincs, aki engem ismer! Dsi Gung így felelt:

- Mit jelent az, hogy a Mestert senki sem ismeri?

A Mester így szólt:

- Isten ellen nem lázadok és az emberrel nem állok viszályban. Itt alul keresem az igazságot, de fölfelé törekszem. Engem csak Isten ismer.

 

ELZÁRKÓZÁS

A Mester így szólt:

- A legkomolyabb emberek a világtól vonulnak el; az utánuk következők helyeiket adják fel; az utánuk következők a szokásokat vetik el; az utánuk következők a szavak ellen zárkóznak el.

 

ALKOTÁS?

A Mester így szólt:

- Hét ember alkotott.

 

KICSODA EZ A KUNG MESTER?

Dsi Lu az éjszakát a kőkapu mellett töltötte. A toronyőr azt kérdezte:

- Honnan?

Dsi Lu azt felelte:

- Kung nevű embertől.

Mire az előbbi:

- Ugye az az ember az, aki tudja, hogy nem megy, mégis tovább csinálja?

 

FELÜLRŐL HATNI

A Mester így szólt:

- Ha a felső osztályok a művészetet szeretik, a nép mindenre alkalmas.

 

A NAPLOPÓ

Yüan Chan, mialatt a Mesterre várt, a földön guggolt. A Mester így szólt: - Ifjúkorában nem volt szerény és engedelmes, amikor felnőtt, semmi jelentékenyet nem tett, most öreg, s még csak meg se hal. Naplopó! Ezzel botjával fenekére sújtott.

 

LASSÚ HALADÁS ÉS GYORS SIKER

Egy Küo vidékéről való suhanc a Mesternél szolgált és arra használták, hogy vendégeket jelentsen be. Valaki azt kérdezte: halad a gyerek?

A Mester így szólt:

- Csak azt látom, hogy mindig a felnőttek helyére ül, hogy az idősebbeket nem ereszti előre. Nem arra törekszik, hogy lassan haladjon, hanem, hogy gyors sikert érjen el.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.